2009. május 21., csütörtök

Anadama kenyér

Az anadama kenyérnek elég vicces története van. A szóhagyomány szerint egy New-England-i pasit egyszercsak otthagyott a felesége. Emberünk elég dühös lett, amit még fokozott a felismerés, hogy az asszony csak némi kukoricadarát, melaszt hagyott hátra az éhező teremtés koronájának. Ezekhez dühében hozzácsapott még némi lisztet és élesztőt, és magad uram, ha szolgád nincs kenyeret sütött magának, miközben ezt motyogta: "Anna, damn 'er!"
Ezt a mondatot polírozták le aztán az érzékenyebb fülű jenkik, és hívják azóta is anadamának a kukoricadarás, tradicionális New-england-i kenyeret.Hozzávalók:
egy fél bögre (250 ml) kukoricadara
egy fél bögre víz

3/4 tk só
egy tk porélesztő
egy evőkanál világos melasz (eredetileg 3 kanál, de nekem kevésbé édesen jobban ízlik)
egy ek vaj
annyi kenyérliszt, amennyit felvesz (kb. két bögre)
fél pohár langyos víz

A kukoricadarát előző este beáztattam, majd éjszakára a pulton hagytam.
Másnap összekevertem a darával a többi hozzávalót és a robotgépemmel jól kidagasztottam. Kiolajozott tálban kétszeresére kelesztettem.
Egy IKEA-s szögletes formát kiolajoztam, majd az átgyúrt kenyeret megformázva beletettem. Addig kelesztettem amíg a formát teljesen ki nem töltötte.
Ekkor megszórtam kukoricadarával és 180 fokos sütőben megsütöttem.

Kicsit édeskés ízű, különleges kenyér lett belőle.

5 megjegyzés:

lorien írta...

Na ennek jó neve van :) Bár alapvetően tartózkodom a kukorica-fogyasztástól, próbálok ezen időről-időre változtatni, valami hasonlóra lehet, hogy én is benevezek majd :)

Doctor Pepper írta...

mekkora jó ez a történet?!!!!

sajtkukac írta...

Ez jóóóóó! A sztori és a kenyér is :-) Imádom a kukoricadarát, mindenképpen ki fogom próbálni!!

Niki

Limara írta...

Megelőztél! :)) Gyönyörű a kenyér! :)))

Sajtkukac írta...

Szuper a történet és a kenyér is. Imádom a kukoricadarát, biztosan ki fogom próbálni!